Ma már nagyon sok féle módon lehet átadni ismereteket a biztonságtudatosságról, pl. kiterjesztett / virtuális valóság, web alapú tananyagok, online videók, játékok (online és offline) és „unplugged” módszerek. Az előadás kiemeli, hogy azok a módszerek a jobbak, amelyekkel magasabb gondolkodási szintet lehet elérni a Bloom taxonómia szerint. Egy jó tanítási módszer megtalálása és alkalmazása nagyon fontos, mert a tanulók egyre fiatalabb korban találkoznak az Internet veszélyeivel.

A MATFIN Alapítványt Prof. Dr. Krausz Ferenc alapította 2024-ben, tevékenységét 2025 őszén kezdte meg, NKFIH támogatásból. Az Alapítvány három kiemelt területen segíti a matematika, fizika és informatika iránt érdeklődő középiskolás diákok folyamatos fejlődését: 1. Középiskolai tehetséggondozás 2. Hazai tanulmányi versenyek támogatása 3. Szakmai folyóiratok támogatása és kiadása Az Alapítvány 2025. szeptemberben indította el azóta is sikeresen működő középiskolai szakköri és Olimpiai Iskolai programját matematika, fizika és informatika területeken. Az iskolai szakköri foglalkozások pilot jelleggel 19 városban és 25 iskolában indultak el, egységes tematikával. Ezek a foglalkozások valamennyi érdeklődő diák számára elérhetők. Az Olimpiai Iskola a legkiválóbb diákok nemzetközi tanulmányi versenyekre való felkészítésével foglalkozik. Az Alapítvány támogat továbbá nagyhagyományú versenyeket, a KöMaL kiadását, és egy nemzetközi szaklap (MATPHIN) elindítását. A fenti tevékenységek hosszú távú finanszírozása az Élvonal Alapítvány támogatásával valósul meg.

A mesterséges intelligencia látszólag mindent megold helyettünk. Kivéve azokat a feladatokat, amelyeket a HAIO (Hungarian Artificial Intelligence Olympiad, Magyar Mesterséges Diákolimpiák) versenyzői kapnak. A magyar MI Diákolimpia programjában felkészítő szakkörök, online válogatóversenyek és három nemzetközi megmérettetés szerepel: a regionális EUROAI, a világon legrangosabbnak tartott IOAI, és az UNESCO-IRCAI által szervezett IAIO. Eddig Ljubljanában, Rijádban és Hanoiban versenyeztünk. A program négy szintre épül. Nyitott online szakkörökre bárki jelentkezhet, és akit komolyabban érdekel a téma, célzott felkészítő foglalkozásokon folytatja. Innen vezet az út a többfordulós magyar válogatóversenyig, és ennek alapján áll össze a nemzetközi csapat. Az előadás célja, hogy az informatikatanárok konkrét képet kapjanak a program szerkezetéről, és lássák, hogyan kapcsolódhatnak be: hogyan ismerhetik fel az érdeklődő diákokat, hogyan ajánlhatják őket a felkészítőkbe, és milyen szerep jut a kísérőtanárnak gépi tanulás-háttér nélkül is.

A digitális eszközök széleskörű elterjedésével a számítógépes gondolkodás fejlesztése az oktatás és ezen belül is az informatikaoktatás legnagyobb kihívása. Az egyik legégetőbb probléma, hogy a széleskörben elterjedt eszközcentrikus megközelítések hogyan válthatók le adat- és algoritmusfókuszú megközelítésekkel, hogyan oldható fel a digitális jólét paradoxon. Az előadás kitér a számítógépes gondolkodás definíciójában megfogalmazott feltételekre, majd ezek alapján bemutat egy olyan adatfeldolgozási, algoritmizálási és programozási megközelítést, ahol nem az eszközökön, hanem a problémákon, a feladatokon van a hangsúly, és a megoldásokat jellemzően táblázatkezelői környezetben keressük. Az előadáson ismertetett megközelítés a Sprego programozás (Spreadsheet Lego). Megmutatjuk, hogyan lehet · a táblázatkezelői eszközök tanítása helyett algoritmizálni és programozni egy nagyon egyszerű funkcionális programozási nyelven keresztül, · a számítógéptudomány alapkoncepciót bevezetni · a matematikát és az informatikát összekapcsolni a függvényeken keresztül, · újfajta matematikát tanítani · az adatfeldolgozást összekapcsolni más tantárgyi tartalmakkal, · a tanulók életkori sajátosságainak, háttérismereteinek érdeklődésikörének megfelelő adatokat gyűjteni és feldolgozni.

Egyéni vállalkozóként a munkám körülbelül 95%-át AI segítségével írom — mégis ugyanazt tanítom, mint eddig: felismerni a problémát, lépésekre bontani, megtervezni a megoldást, értelmezni és ellenőrizni a kódot. Röviden áttekintem, hol tart jelenleg az AI-alapú fejlesztés, milyen lehetőségek vannak ma a gyakorlatban, és miért tartom továbbra is fontosnak a programozásoktatást. Olyan példákat hozok, ahol az AI által készített funkció balul sikerült — és ahol figyelmetlenség esetén komolyabb hiba is lehetett volna. Saját szemszögemből megvizsgálom azt is, hogy ezek alapján a példák alapján hogyan változhattak a fejlesztői kompetenciák az elmúlt időszakban.

Tehetséggondozó táborainkban és online szakköreinken évek óta sikeresen kísérjük végig a diákokat az első programozási lépésektől a nemzetközi programozási versenyek szintjéig. Oktatási módszertanunk a problémamegoldáson keresztüli tanulásra épül: a diákok valós feladatokon keresztül sajátítják el az algoritmikus gondolkodást és a programozás alapjait. Az előadásban bemutatom az elmúlt két évben kidolgozott kezdő tananyagainkat és feladatainkat, valamint az online platformot, amelyet szakköreinken használunk. Az elkészült anyagokat és eszközöket szívesen megosztjuk érdeklődő tanárokkal és iskolákkal.

A Kovács Mihály Országos Grafikus Programozási versenyen 2024-től kezdve animációkészítési feladatokat is kitűzünk. A workshop témája animációs versenyfeladatok megoldása Python Turtle segítségével.

Ebben a szekcióban a programozás és egyes alkalmazástípusok pontozásának automatizálásáról lesz szó, az előadók értékelő alkalmazásokat mutatnak be.

MI határozza meg a jövő informatikai szakmáit? És annak tanítását? MI legyen a legfontosabb a tanításban? A szakképzésben nem elégséges, de szükséges átalakítási területek

Előadásomban a pixelgrafika tanórai és szakköri oktatásának gyakorlati lehetőségeit járom körül. Az előadás alapját olyan, általam kidolgozott segédanyagok adják, amelyek a tanárok és a diákok számára egyaránt segítséget nyújthatnak a pixelgrafika alapjainak és a GIMP használatának az elsajátításában, továbbá a tanárokat támogathatják az ismeretek kreatív számonkérésében is. Az előadásban kitérek a segédanyagok kidolgozásának módszertani szempontjaira, valamint a tanárszakos hallgatók körében történő gyakorlati alkalmazásuk tapasztalataira is.

Előadásomban a vektorgrafika tanórai és szakköri oktatásának gyakorlati lehetőségeit járom körül. Az előadás alapját olyan, általam kidolgozott segédanyagok adják, amelyek a tanárok és a diákok számára egyaránt segítséget nyújthatnak a vektorgrafika alapjainak és az Inkscape használatának az elsajátításában, továbbá a tanárokat támogathatják az ismeretek kreatív számonkérésében is. Az előadásban kitérek a segédanyagok kidolgozásának módszertani szempontjaira, valamint a tanárszakos hallgatók körében történő gyakorlati alkalmazásuk tapasztalataira is.

A digitális világ kihívásai – az álhírek terjedése, az online manipuláció és a mesterséges intelligencia (MI) mindennapossá válása – folyamatos kihívást jelentenek az iskolákban. A nemzetközi DRONE projekt (mydroneproject.eu) célja, hogy átfogó és gyakorlatias segítséget nyújtson az iskolavezetőknek, tanároknak, diákoknak és a szülőknek ebben a bonyolult térben való eligazodáshoz. Az előadás átfogó képet ad a projektről, és a gyakorlatban is megmutatja, hogyan tehetik ezek a kidolgozott anyagok képessé az iskolákat és a családokat arra, hogy közösen építsenek ki egy erős digitális ellenállóképességet a fiatalokban egy egyre bizonytalanabb virtuális világban.

A codia.hu egy programozásoktatási platform, ahol beépített fejlesztői környezetben tudnak a diákok feladatokat megoldani, melyeket mesterséges intelligencia és tesztek validálnak. A tanárok csoportokat és kurzusokat tudnak létrehozni, a kurzusokhoz feladatokat tudnak hozzárendelni. A jól megoldott feladatokért cserébe a diákok gyémántokban részesülnek, amit el tudnak költeni a tanár által meghatározott jutalmakra. Jelenleg az alkalmazás a következő környezeteket támogatja: Python, Python Turtle, JavaScript, AgentJS, C#, TypeScript, PHP, C, C++ és WebLab (HTML/CSS/JS) környezetben

Kódolás nélkül, de nem logika nélkül: Az informatika „offline” varázsa Sokan még mindig azt hiszik, hogy az informatika a monitor előtti görnyedéssel kezdődik és ér véget. De mi van akkor, ha a digitális kompetencia legjava nem a bitekben, hanem a fejekben dől el? Ebben a szekcióban lebontjuk a falat a „gépészkedés” és a valódi problémamegoldás között, és bebizonyítjuk, hogy a legjobb algoritmusok néha egy darab papíron (vagy a fejünkben) születnek. Miért érdemes csatlakoznod? - Algoritmusok „unplugged”: Megmutatjuk, hogyan fejleszthető a rendszerszemlélet és a logikai készség egyetlen billentyűleütés nélkül. Olyan gyakorlatias módszereket ismerhetsz meg, amelyekkel a legkisebbektől a legnagyobbakig mindenki bevonható a digitális világ logikájába – eszközparktól függetlenül. - Az e-HÓD mint motivációs bomba: Hogyan válik egy nemzetközi verseny a kíváncsiság motorjává? Nemcsak a feladatsorokat elemezzük, hanem azt a „heuréka-élményt”, amely képessé teszi a diákokat a komplex problémák bátor megközelítésére. - Játék vagy tanulás? Mindkettő! A játékosság nálunk nem csak mézesmadzag. Megnézzük, hogyan váltható a belső motiváció valódi digitális kompetenciává, és hogyan építhető be a játékos informatika a mindennapi pedagógiai gyakorlatba. A szekció célkitűzése: Olyan eszköztárat adni a kezedbe, amellyel a diákjaid nem csupán passzív felhasználói, hanem értői és irányítói lesznek a technológiának – akkor is, ha épp nincs áram a tanteremben. Készen állsz egy kis gondolkodás-tuningra? Várunk a szekcióban!

GIMP kell? Canva kellene? Elég a Paint MI-vel? Beépített és általános célú MI eszközök. Képkészítés intuitíven, menühasználattal, kódolva és promptolva. Informaitikai alapok és modern megoldások oktatása

A digitális kultúra emelt szintű érettségin van weblapkészítés, de statikus és van adatbáziskezelés SQL nyelven, XAMPP környezetben. A középszinten Accesst használunk, ahol "varázslóval" hozhatunk létre jelentést, űrlapot. Ennek megfelelője XAMPP-ban nem tananyag, azonban bármely SQL lekérdezéshez prompttal készíthető az eredményt is magába foglaló weblap.

A kibernetikai szakkörök vezetőitől számítva több nemzedék adja át egymásnak a tudást a közoktatásban és a tanárképzésben. Az előadás során a legfontosabb korszakok, nemzedékek jellemzőit és kiemelkedő képviselőit mutatom be, a teljesség igénye nélkül. A szakköri és a tantervi számítástechnika, informatika, digitális kultúra oktatásának egyes csomópontjaira is rávilágít az előadás, kiemelt példaként utalva az ELTE szerepére a tanárok (tovább)képzésében.

Hogyan lehet a játékfejlesztést tanórai és szakköri keretek között algoritmikus gondolkozás fejlesztésére használni? A workshop során közösen készítünk egy Scratch játékot, miközben áttekintjük a projektalapú tanítás lehetőségeit.

A workshopon egy alkalmazói versenyből származó honlapszerkesztési feladatot oldunk meg közösen HTML5 és CSS3 használatával. A lépésről lépésre haladó gyakorlati munka során áttekintjük a feladatmegoldás technikai és módszertani kérdéseit: hogyan érdemes értelmezni a kiírást, felépíteni az oldal szerkezetét, kialakítani a stílusokat, valamint hatékonyabbá tenni a kódolást Emmet rövidítések alkalmazásával. A foglalkozás tanórai, szakköri és versenyfelkészítési helyzetekhez is adhat ötleteket.

A Sprego programozás workshopon első körben példákat mutatunk és kipróbáljuk, hogyan lehet a tanulók életkori sajátosságainak, háttérismereteinek, érdeklődésikörének megfelelő adatokat gyűjteni és átalakítani. Kitérünk arra, hogy hogyan lehet a tanulók valós életéből származó problémákat egy egyszerű programozási környezetben előkészíteni és feldolgozni. Röviden, hogyan lehet Spregoban programozni. Megvitatjuk, hogy hány éves kortól, milyen típusú adatokat és feladatokat érdemes választani, és a Sprego a megoldásokkal hogyan fejleszthető hatékonyan a tanárok és a tanulók számítógépes gondolkodása.

Az ELTE IK-n adatbáziskezelés-feladatok értékelésére automatikus eszközt használunk, amit az egyetemen használt Moodle rendszerrel integráltunk. A bemutatóban az eszközt fogom prezentálni az idei érettségi feladatokkal.

Ebben a szekcióban olyan óvodapedagógusok, tanítók, tanárok, iskolai szakemberek, valamint kutatók és oktatásfejlesztők jelentkezését várjuk, akik a STEM (természettudomány, technológia, mérnöki szemlélet és matematika) területén megvalósított projektjeiket, óráikat, iskolai kezdeményezéseiket vagy kutatási eredményeiket szeretnék megosztani a szakmai közösséggel. A szekció célja, hogy a gyakorló pedagógusok és a kutatók valódi párbeszédbe kerüljenek: a résztvevők egyszerre vihessenek haza a saját munkájukba átültethető ötleteket és olyan kutatási eredményeket, amelyek segítenek megérteni, mi és miért működik a STEM-oktatásban. Egyaránt szívesen fogadunk bevált, hosszabb ideje működő gyakorlatok bemutatását, frissebb kísérleti kezdeményezéseket, valamint folyamatban lévő vagy lezárult kutatások eredményeit – beleértve azokat is, amelyek tanulságos nehézségekkel vagy váratlan felfedezésekkel jártak. Külön örömmel látjuk az olyan előadásokat, amelyek kutatók és pedagógusok közös munkájából születtek, vagy amelyek kutatási eredményeket fordítanak le a tanári gyakorlat nyelvére. Célunk, hogy a szekció élő szakmai műhelyként működjön, ahol a gyakorlat és a kutatás kölcsönösen gazdagítja egymást, és minden résztvevő új ötletekkel, szempontokkal és kapcsolatokkal térhet vissza saját közegébe.

Az algoritmizálás, programozás témakör sok fogalmat használ, a fogalmak közötti kapcsolatok viszont sok esetben nem egyértelműek. Vannak olyan programozási alapfogalmak, amelyek csak az egyik, vagy csak a másik programozástanítási módszer, illetve programozási környezet alkalmazása esetén kerülnek elő vagy kaphatnak nagyobb hangsúlyt. Fogalomhálók segítségével vizsgáltam, hogy a közoktatásban leggyakrabban használt teknőcgrafikus (Imagine Logo, Scratch) és blokkprogramozási környezetek (Scratch, micro:bit), illetve Flowgorithm segítségével mely fogalmak sajátíthatók el. Mindegyikhez fogalomhálók készítettem, melyek segítségével összehasonlíthatóvá váltak a különböző programozási környezetek egymással és az érettségi követelményekkel is. Az összehasonlítások pedig számos módszertani tanulságot hoztak elő.

Elkészült a Kovács Mihály Országos Grafikus Progrmozási Verseny (korábbi Logo OSZTV) feladatainak tára. Előadásunkban bemutatjuk a feladattárat és annak alkalmazási lehetőségeit a digitális kultúra tanórákon és szakkörökön.